5 CSEPP – „GPS = BAY ZOLTÁN+ TÁVOLSÁGMÉRÉS”
A MÉRÉS
A fizika egy olyan egzakt tudomány, amely mindig mérésekkel alátámasztott törvények alkalmazásával írja le a világot, ahol a törvények mindig ugyanúgy működnek és ugyanazokra az eredményekre vezetnek. A hétköznapi életben is sokszor mérünk: ha betegek vagyunk megmérjük a lázunkat, vagy ha új asztalt akarunk venni, megmérjük a rendelkezésre álló szabad helyet. A mérés azonban sohasem ’abszolút pontos’, mert minden mérés során valamilyen hibával dolgozunk – viszont tudásunk fejlődésével mérési módszereink is egyre pontosabbak. Egy mérés eredménye pedig egy fizikai mennyiség, ami egy mérőszám és egy mértékegység szorzatából áll.
A történelem során, a világ különböző területein, (akár otthon, akár a kereskedelemben) sokáig számos, egymástól eltérő mérőmódszereket és mértékegységeket használtunk.
A TÁVOLSÁG
A mértékegységek egységesítésére elsőként a franciák tettek kísérletet 1799-ben (némileg önkényes meghatározással) az ’ősméter’ és ’őskilogramm’ létrehozásával. Az első Méteregyezményt 1875-ben 17 ország írta alá, elfogadva a métert és a (kilo)grammot egységes és szabványos mértékegységnek, amelyekből minden aláíró ország kapott egy ETALON példányt. Végül 1960-ban a Méteregyezményt átnevezve Nemzetközi Mértékegységrendszerre azaz SI-re (Systéme International d’Unités), egységesítették a mértékegységek többségét. Ettől függetlenül jelenleg is vannak olyan mértékegységek, amelyek ugyanazt mérik csak más viszonyítási alapokkal (pl.: a távolság esetén méter, láb, yard, fényév stb.).
BAY ZOLTÁN
A hosszúságot (távolságot) a ’méter’ konszenzusos meghatározása előtt többnyire emberi testrészekhez (pl.: hüvelyk, arasz … ) viszonyítva határozták meg.
Bay Zoltán nevével sokan az általa 1946-ban sikeresen végrehajtott Föld-Hold radar kísérlet kapcsán találkoznak, azonban azt már kevesebben tudják, hogy a ’méter’ jelenleg is érvényben levő fogalmi meghatározását a Nemzetközi Mérték- és Súly Bizottság, Bay Zoltán javaslata alapján szentesítette az 1983-ban Párizsban tartott konferenciáján. E szerint “1 méter az a távolság, amit a fény légüres térben 1/299 792 458 másodperc alatt befut”, és amelyet sokszor „fényreszabott méter”-ként is szoktak emlegetni.
Bay Zoltán volt az első, aki 25 évnyi kutatást követően egyértelműen be tudta bizonyítani, hogy a távolságot lehet idővel mérni. A sikeres „holdradar” kísérletével, az ’új méter’ definíciójával és a nanoszekundum pontosságú időmérési eljárás kidolgozásával együttesen alapozta meg a ma már mindenki számára ismert, mesterséges holdakon alapuló helymeghatározás és a navigáció létrejöttét.
GPS
Láthatjuk, hogy a mértékegységek minél pontosabb meghatározása sohasem a tudósok öncélú játszadozása, hiszen erre az egyik legjobb példa a GPS* (Global Positioning System).
Mert a GPS egy olyan összetett technológiai rendszer, amely nem lenne képes ennyire jó és hatékony eszközt jelenteni a mindennapokban, ha
- Bay Zoltán nem használta volna fel a ”Holdradar” kísérlet során összegyűjtött tudását a „fényreszabott méter” meghatározásához,
- amely a világ nagyobb részén használt olyan konszenzusos mértékegységrendszer alapját képezi,
- amely a mérést, mint egyszerű hétköznapi tevékenységet az egzakt tudományok sorába emelte.
Vagyis a GPS, mint a mai hétköznapok egyik alapvető eszköze sem jöhetett volna létre többek között a távolság egzakt definiálása nélkül.
Tehát „GPS=BAY ZOLTÁN + TÁVOLSÁGMÉRÉS”.
* GPS: Global Positioning System/Globális Helymeghatározó Rendszer
1889-ben sorsolás útján Magyarországnak jutott a 16. sorszámú kilogrammetalon,
ami mind a mai napig kettős üvegbúra alatt van, mellette a méteretalon,
mint múzeumi tárgy a Magyar Nemzeti Múzeumban
Forrás: Turul, XCIII. évfolyam, 2020. 2 füzet
Forrás: http://real-j.mtak.hu/20668/2/Turul_2020_2.pdf