ÜGYVEZETŐI KÖSZÖNTŐ

Pungor Ernő alapítónkat vitathatatlanul a magyar műszaki fejlesztés vezéregyéniségeként tartják számon mind a mai napig. Neve összeforrt a fejlett technológiák és eljárások kutatásával, széles körű alkalmazásával, valamint mindezen értékek előállításához nélkülözhetetlen állami, társadalmi és gazdasági erőforrások megteremtésével. A hazai K+F intézményrendszer átalakításában elismerten legfontosabb kezdeményezése volt a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány életre hívása.

Az alkotásokhoz nem elsősorban pénz kell, hanem agy. – mondta Pungor Ernő 1993-banMaga a kutatógarnitúra elsősorban olyan vállalkozó szellemű fiatal emberekből állna, akik össze tudják kapcsolni a kutatást és az ipari alkalmazást. Ehhez a munkához nem lehetett volna jobb példaképet kiválasztani, mint Bay Zoltánt, aki élete végéig az alapkutatástól a megvalósulásig tudott maradandót alkotni a magyarságnak”

(Forrás: Fáradhatatlanul – Pungor Ernő élete és munkássága)

 

Aki jártas a tudományban tudja, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció világában az idő múlása más léptékű; hiszen egy ötlet megszületésétől akár hosszú éveknek is el kell telnie, hogy valódi társadalmi, gazdasági hasznot hozó, jelentős újdonságtartalmú termék vagy szolgáltatás jöhessen létre.

Pungor Ernő vegyészmérnök, tudományszervező által megálmodott, majd 1993-ban megalapított Bay Zoltán Kutatóközpont idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját, ami tűnhet soknak, de akár csak egy szempillantásnak is. Jómagam már 8 éve vezetem a német mintára létrejött, az ipar szereplői számára hasznosítható KFI tudást létrehozó szervezetet. Megtiszteltetés számomra, hogy e jubileumi év méltó megünneplésében aktív szerepet vállalhatok.

A Bay Zoltán Kutatóközpont sikertörténete Szegedről indult, mai szemmel nézve startup ötletként. Alapítónk víziója az volt, hogy a 80-as években sorra megszűnt állami ipari kutatóintézetek helyére lépjen be egy ágazatfüggetlen, alkalmazott ipari kutatás-fejlesztést folytató intézmény, amely képes üzleti alapon, de nonprofit jelleggel előteremteni a fenntartásához szükséges erőforrásokat. Mára összesen 300 főt foglalkoztató, országosan 10 telephellyel rendelkező, éves szinten 400 partnerrel kapcsolatban álló, alkotó kutatói közösséggé váltunk. Mindeközben ernyőszervezet is lettünk, hiszen Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet Hálózat néven integrálódtunk az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs NKft-vel, a Közlekedéstudományi Intézettel, illetve a Zalazone-val abból a célból, hogy a rendelkezésre álló tudás és infrastruktúrák kihasználtságát optimalizáljuk. Ám nem csupán létszámban és telephelyben bővültünk: igazodva a felgyorsult gazdasági folyamatokhoz, kutatói portfóliónk organikusan fejlődve is egyre szerte ágazóbbá vált; mára képessé váltunk új, alkalmazott tudás létrehozása mellett komplex gyártástechnológia összeállítására, prototípus készítésére, sőt akár bérgyártásra is. Közös nagy álmunkat is megfogalmaztuk már: létrehozni Magyarország első professzionális prototípus gyárát, ahol kézzelfoghatóvá válnak mind a magyar, mind a nemzetközi startupok, innovatív kis- és középvállalkozások, hazai és multinacionális nagyvállalatok ipari fejlesztéseinek működő modelljei. Mindezt új kutatói nemzedék kinevelésével, a fenntarthatóság elveivel összhangban, a természetes környezet megóvásával kívánjuk elérni.

Einstein óta tudjuk, hogy még az idő is lehet relatív, ami viszont tény, hogy a Bay Zoltán Kutatóközpont elmúlt 30 éves működése valódi, kézzelfogható siker a tudomány hullámhosszán.

Dr. Grasselli Norbert
ügyvezető igazgató

 

 

BAY-30 – SIKER A TUDOMÁNY HULLÁMHOSSZÁN

(Tekintsék meg új bemutatkozó filmünket.)